1. modul. Tartalom létrehozása. E-könyv

Mesélés - Tervezz meg egy produkciót!

A nézők vonzásához nincs is jobb, mint egy izgalmas történet elmesélése. Legyen szó szövegről, fotóról vagy videóról, ez a legjobb módja annak, hogy megragadja a címzett figyelmét. Ezért még fontosabb, hogy elsajátítsuk a történetmesélés alapjait. Meg kell határozni a karaktereket és a feszültség íveket és a történetszálakat, a hősöket/hősnőket és a gonoszokat, és meg kell írni a forgatókönyvet. De először is szükséged van egy ötletre.

Minden egy ötlettel kezdődik

Amikor egyének vagy csoportok egy produkciót terveznek, az kezdetben valamilyen okból kifolyólag egy ötleten alapul. Az alkalom lehet például egy verseny. A győzelem lehetősége is ösztönzi a fiatalokat, hogy "kitartsanak". Ha ifjúságsegítőként nem találsz külső versenyt, akkor az is remek lehetőség, hogy te magad indítsd el a versenyt. Ez nyilvánosságot teremthet az intézmény médiamunkájának, és talán más fiatalokat vagy ifjúsági intézményeket is megnyerhet az együttműködéshez. A szponzorálás révén valódi nyeremények is lehetségesek, de a fiatalabbak számára már egy oklevél is elég ösztönző lehet, mint ahogy az is, hogy képernyőre vagy színpadra kerülhetnek egy nagy tömeg előtt. Saját verseny indítása azonban sok munkát és némi tervezést igényel. A legjobb, ha a versenyzőknek megadunk egy témát, amivel dolgozhatnak, és korlátozzuk a film hosszát és a gyártási időt. A fiatalok gyakran azt akarják utánozni, amit maguk is fogyasztanak. Néha a fiatalok alábecsülik a filmkészítéshez szükséges erőfeszítést, és arról álmodoznak, hogy egy 90 perces hollywoodi filmet készítenek. Tapasztalataink szerint a 90 másodperc sokkal jobb hossz.

A dramaturgiában a "nagy témákról" beszélnek, amelyekhez az emberek figyelmükkel vonzódnak. A sikeres filmesek mindig ezeket a témákat mutatják be filmjeikben:

  • Szerelem/Erotikus
  • Halál/Túlélés
  • Dicsőség/siker
  • Hatalom/Politika
  • Gazdaság/pénz
  • Bosszú
  • Önismeret

A filmgyártáshoz először is át kell gondolnia, hogy mit szeretne filmre venni. Ez lehet például egy történet, egy tény, egy technikai eljárás, egy vita vagy egy hasonló helyzet a mindennapi életben stb. Természetesen "nem mindennapi események" (pl. sci-fi) is szolgálhatnak ötletként. Az ötlet kidolgozásához érdemes először ötletbörzét tartani a fiatalokkal, majd gondolattérkép formájában felvázolni a történetszálak és a szereplők közötti kapcsolatokat.

Egy videó általában arra szolgál, hogy kijelentést tegyen, megmagyarázzon valamit, vagy kritikát fogalmazzon meg. A videó készítője(i) egy célcsoportot akarnak megszólítani és elérni a közösségükben (társadalom, ország, város, közösség, iskolai osztály, közösségi média...). Attól függően, hogy hogyan készült, a videó meggyőzhet, manipulálhat, tájékoztathat, sokkolhat, szórakoztathat, taníthat stb. Az egyik vagy másik cél elérése érdekében szükséges az eredeti ötlet felvázolása a film tervezett menetének rövid leírása formájában (maximum fél oldal). A filmes szakemberek ezt nevezik expozénak.

Az expozét a legegyszerűbben a következő formában, elbeszélő mondatként lehet leírni:

"Ma ennek a főszereplőnek a történetét mesélem el, a következő tulajdonság(ok)kal és ezzel a cselekménymotívummal. A főszereplőnek ezzel a kihívással (ellenféllel, konfliktussal, feladattal, akadállyal, bizonytalansággal, ingerültséggel) kell szembenéznie." Egy bizonyos szerepet játszanak ezek a mellékszereplők. A főszereplőhöz vagy az akadályhoz vagy a változáshoz kapcsolódnak. Ez a változás/fejlődés a főszereplővel történik. A történet ebben a főhelyzetben és az azt követő másodlagos helyszíneken játszódik. A történet e "nélkülözhetetlen" vörös szál mentén fejlődik, és a következő kiinduló szituációval kezdődhet". (Gregor Alexander Heussen fordítása: "Der Erzählsatz" 2007 (ISBN 978-3-00-028648-3)))

Az expozé megírásakor világossá válik, hogy a dramaturgiával is foglalkoznia kell, ha filmet akar készíteni.

Forgatókönyv - tervezd meg a drámát

A jó és lebilincselő történet szempontjából fontos a dramaturgiai felépítés. Vannak olyan dramaturgiai szekvenciák, amelyeket már az ókori drámákban is használtak. Röviden a szerkezet 5 pontban alakítható ki:

  1. Bevezetéssel kezdődik (expozíció) A közönség megismerkedik a film helyszínével. Bemutatkoznak a szereplők és néhány jellemzőjük. Megtörténik az első utalás a központi konfliktusra.
  2. A cselekvés fejlődése/növekedése. A szereplők közötti kapcsolatok bemutatása. A helyzet egyre inkább kiéleződik. Olyan események történnek, amelyek konfliktushoz vezetnek.
  3. A konfliktus fokozódása - a tetőpont. A cselekmény eléri a tetőpontját. A főszereplők központi konfliktusba kerültek, és megoldást kell találni.
  4. A cselekvés fordulópontja/lelassulása. A cselekmény lelassul, hogy növelje a feszültséget a végkifejlet miatt. A színésztől függően fordulhat jóra vagy rosszra.
  5. Katasztrófa vagy feloldás A főszereplők számára katasztrófa következik be, vagy minden probléma megoldódik, és a film happy enddel zárul.

Diagram

Description automatically generated

Ezt az öt szerkezeti elemet kell követni a történet logikus előrehaladásához és felépítéséhez. Ha nem játékfilmes formátumot választunk (például talk show-t), nem feltétlenül szükséges az öt elem szerinti tervezés. Azonban akkor is szükséges előre átgondolni például, hogy mi a központi téma, vagy hogy milyen környezetben és milyen résztvevőkkel zajlik majd a beszélgetés. Egy talkshow moderátorának is drámaiságot kell belevinnie a műsorba, különben unalmas lesz.

A fiatalok posztmodern, digitális, közösségi média világában a drámajátékok fejlesztésére gyakran nagyon kevés idő jut. Az Instagramon, a Facebookon és a Tik Tokon például a történeteknek azonnal fel kell kelteniük a figyelmet. Ezért néha tömörítik a drámai ívet, és a konfliktus tetőpontján kezdik és a megoldással fejezik be.

Az expozé vitaalapként szolgál minden résztvevő számára a videoprodukton való további munka során. A közösen kidolgozott változtatásokat és javításokat írásban rögzítik. Ez adja az alapot a videoprodukcióhoz. Az expozé átdolgozott változatát, amelyet a további fejlesztés során kidolgoznak és javítanak, a törlésekkel és kiegészítésekkel együtt, forgatókönyvnek vagy Screenplay-nek nevezik.

Bizonyos pontokat részletesebben megvizsgálnak, például a történet feszültségének kérdését, a forgatás helyszínét vagy a videó hosszát. Tágabb értelemben a forgatókönyv a produkció történetének színpadra állítása, amelyet a forgatásra kell előkészíteni. A párbeszédeket konkrétan kidolgozzák. A dialógusokat (játékfilm) vagy a kommentárokat (dokumentumfilm) szintén a forgatókönyvben kell leírni. 

Text, letter

Description automatically generated

Forrás: https://thescriptsavant.com/pdf/JerryMaguire.pdf

Példa egy hollywoodi film forgatókönyvére

Kezelés és előgyártás

Az akció tartalmának leírása, a videón ábrázolandó akció típusa, egészen a technikai kivitelezés részleteiig, alkotják a kezelés összetevőit. A helyszínt, a napszakot, a kellékeket stb. meg kell nevezni és részletesen le kell írni. A párbeszédet konkrétan ki kell dolgozni. Az olyan kérdéseket, mint például az egyes tervezett felvételekhez szükséges forgatási engedélyek vagy a pénzügyi szempontok, szintén figyelembe kell venni a Treatmentben. A kellékeket és díszleteket le kell írni, és a tényleges forgatás megkezdése előtt be kell szerezni vagy meg kell építeni.

A fiatalok számára gyakran ez az a pont, amikor már nem élvezik az írást, és végül filmezni akarnak. A forgatás során azonban hamar kiderül, hogy az írásbeli felkészülés elegendő volt-e. A forgatáson végtelen viták alakulhatnak ki, és egész produkciók eshetnek szét.

A forgatás megkezdése előtt lehetőség van a forgatókönyv részletes kidolgozására. Ez történhet tisztán írásos formában, átiratként (a kép- és hangelemek pontos leírásával, az egyes felvételekre lebontva), de az is lehetséges, hogy egy meglévő forgatókönyvet vizualizált változattá alakítunk át. A szóban leírt vagy leírt cselekmény így átalakul és elevenedik meg. Mindenki emlékszik arra, hogyan fut le egy "film" az úgynevezett "lelki szemei előtt", például versmondás, zenehallgatás vagy olvasás közben. Olyan, mintha az embernek lenne egy "belső képernyője", amelyre a hallottak vagy olvasottak egyes képei vetülnek. Az ember "lefest" valamit átvitt értelemben. Ezek a képek a forgatókönyvíró fejében azonban természetesen mindenkinek másképp néznek ki. Ezért gyakran célszerű úgynevezett "vizualizált forgatókönyvekkel", a storyboardokkal dolgozni.

Egyszerű formanyomtatványok és egy ceruza segítségével egyfajta forgatókönyvírást kínálnak papírra, amellyel mindenki egyénileg ábrázolhatja "filmjét", a téma megvalósításával kapcsolatos gondolatait szemléletesen. Senkinek sem kell rajzolóművésznek lennie. Akár pálcikafigurák és perspektivikus vázlatok is elénk tárhatják a tervezett díszletet. Manapság már digitális alkalmazások is léteznek a storyboardinghoz (például a "wonder unit" ingyenes "Storyboarder" applikációja Macre, Windowsra és Linuxra), de ennek az eszköznek a tanulási görbéje meredek, és a fiataloknak gondot okoz, hogy azonnal belevágjanak.

A vizualizáció egy másik érdekes változata a fotó storyboard. Ez a jobb illusztráció érdekében a kívánt környezetről vagy környezetről készült fotóképeket használja, és egyúttal elkerüli a rajzolást. Itt a fiatalok az okostelefonjaikkal fotórallyra mehetnek, és kísérletezhetnek a felvételi méretekkel és perspektívákkal.

A forgatókönyvek nemcsak a képi rész tisztázására adnak lehetőséget, hanem tartalmazniuk kell egy-egy részt a felvétel pontos leírására, a hangra és egyéb megjegyzésekre (speciális effektek, fontos tárgyak stb.).

Annak érdekében, hogy a forgatás során ne felejtsen el semmit, érdemes egy forgatási ütemtervet is készíteni (különösen hosszabb produkciók esetén). Ebben megtervezed, hogy mit, milyen sorrendben, hol és kivel veszel fel. Az első jelenetet akár utoljára is le lehet forgatni. Egy helyszínen minden jelenetet le kell forgatni, mielőtt a következő helyszínre lépnénk. Legkésőbb azt is tisztázni kell, hogy van-e vagy kell-e forgatási engedély a tervezett helyszínre, és dokumentumfilm esetén interjúpartnereket kell találni.

Végül természetesen szükség van egy csapattervre. Kinek kell jelen lennie a forgatáson? Ki gondoskodik a kameráról, a hangfelvételről és a világításról, ki teszi fel a kérdéseket vagy rendezi a filmet, és ki áll a kamera előtt? Legkésőbb itt válik világossá, hogy a filmkészítés mindig csapatmunka. Az ifjúsági intézményekben dolgozó ifjúságsegítőknek néha közvetíteniük kell, ha például mindenki a kamerát akarja működtetni. Arra is van lehetőség, hogy ne osszunk ki fix szerepeket a kamera mögött, hogy mindenki minden területen tapasztalatot szerezzen. 

Timeline

Description automatically generated

Storyboard példa

Szóval, most már kezdhetjük a forgatást! De várjunk csak, hogyan működik ez technikailag? Ezt a következő fejezetekben fogjuk elmagyarázni. 

Kulcsfogalmak

Exposé: A filmtervezés első lépése. Határozza meg, hogy mi lesz a film témája, valamint a durva cselekményt. Ki a főszereplő, és mi a dramaturgiai konfliktus, amellyel szembenéz? Az expozé legyen rövid és pontos.

Dramaturgiai struktúra: A hagyományos drámák 5 pontból állnak, és ívként írhatók le. Bevezetéssel/expozícióval kezdődik, majd következik a cselekmény fejlődése/fokozódása, és ezután következik a konfliktus fokozódása - a tetőpont. A fordulópontnál lelassul a cselekmény, és végül következik a Katasztrófa vagy a feloldás Happy Enddel.

Storyboard: A tervezett produkció képenkénti vizualizációja.

További források

Storyboard App: https://wonderunit.com/storyboarder/ 

A "run lola run" című film mélyreható elemzése: https://lola-rennt.neue-wege-des-lernens.de/lola/index_en.html 

Gregor Alexander Heussen: “Der Erzählsatz” 2007 (ISBN 978-3-00-028648-3)

Videóanyagok

CiMe E-Tutorial “Tartalom létrehozása”:   

Filmkészítés alapjai Feszültséget teremteni: